Törős Attila Óriás Kosorrú nyulai
Fajta leírás
Eredete:Az óriás kosorrú nyulak főként Nyugat-Európában, de nálunk is kedvelik ezt a több színváltozatban tenyésztett, jellegzetes fajtát. Sokan több önálló fajtát különböztettek meg, mások azonban csak színváltozatoknak tartották őket. A két európai standard a kosorrú nyulak csoportján belül elkülöníti a kosorrú óriás fajtát. Történetét tekintve valószínű, hogy Franciaországban alakították ki a német kosorrú fajtáját. A franciából alakult ki a német kosorrú, amelyet hazánkban is tenyésztettek. Az első említések 1810-re nyúlnak vissza, 1863-ban Franciaországban már kétféle kosorrú nyulat ismertek. Terjedését az 1870-71-es francia-porosz háború is elősegítette, amit bizonyít, hogy az 1874-es berlini nyúlkiállításon már angol és francia típusokat is bemutattak. Azóta a fajtán belül számos színváltozatot ismertek el, ezeket standardban rögzítették. A mai nemzetközi standard 13 színváltozatot ismer el a nagy kosorrú fajtán belül. Számukat a tarkák még befolyásolhatják.
Megjelenése:
-Küleme:
Bírálatát 100 pontos rendszerben végzik. A testtömeg esetében 5,0-5,25 kg között 8 pont, az 5,25-5,5 kg között 9 pont, az 5,5 kg fölötti kategóriában 10 pont adható. Felső határ nincs. A testalakulás pozícióban általános küllemi előírások érvényesek, kívánatos a hibátlan, zömök, izmolt megjelenés. A fajtajelleg pozícióban megítélik a test zömök, hengeres, de nem otromba megjelenését. A nyak rövid és erőteljes, alig különül el . A lábak rövidek és erősek. A fej kifejezett kosfej, a kosorr alapvető ismertetőjel. Maga a fej markáns, rövid a homlok széles, a pofák erőteljesek. A szemek nagyok és nem mélyen üllők. A fültőnél erősen jellegzetes, tömören összesimuló dudorodás (korona) mutatkozik. A fülek a fej mindkét oldalán patkószerűek, cső formájúak, a fülnyílások befelé fordultak. Szerkezetük erős, húsos, teljesen szőrözöttek, végeiken lekerekítettek. Rendkívül fontos a fülek hossza. Más fajtáktól eltérően a füleket nem egyenként mérik, hanem enyhe húzással kiegyenesítve egyik végétől a másikig a koronával együtt. A két fül ily módon 38-45 cm hosszúságot mutat. A test mozgása nem lehet kúszó jellegű.
A szőrzet bírálatakor mérik a fedőszőrök hosszát, ami 3,5-4,0 cm lehet, a szálkásság erős, egyenletes, a pehelyszőr különlegesen tömött, sűrű. A fedőszőrzet színe tulajdonképpen megegyezik az azonos nevű fajtáknál leírt színekkel, így pl. a feketevadas vagy a vasszürke olyan, mint az óriás fajtában. A kék vadas azonos színű a gyöngymókussal, a kék olyan, mint a bécsi kék, a csincsilla olyan, mint a csincsilla fajtában stb.
Magyarázatot igényelnek a tarka kosorrúak, mivel itt az ún. kabát rajzolat kívánatos, nem a klasszikus tarkaság. A fej, a korona és a fülek jórészt színesek, az orr és a homlok ugyanígy, de a homlok közepén fehér folt, vonal vagy „tükör” kívánatos. A törzs rajzolata megszakítás nélküli „kabát”. Ez fedi a hátat a nyakszirttől egészen a faroktőig, az ágyékot és a farok felső oldalát. A mell és a mellső lábak teljesen fehérek, a hátsó lábak és a has teljesen vagy túlnyomórészt fehérek. A kabát rajzolat mindkét oldalon szabályos szimmetrikus. A 6. pozicióban érvényesek az azonos fajtákban meghatározott szőrszínek. A tarkánál fehér alapon az egyszínű fajták színeivel alkotott valamennyi tarkaságengedélyezett. A szemek színe a rajzolat színének felel meg, a karmok színtelenek.
TISZTELT OLVASÓIM ENGEDJÉK MEG, HOGY ITT MEGJEGYEZZEM NEM ATTÓL KOSORRÚ EGY NYÚL MERT ESETLEGESEN LÓG A FÜLE, ÓVA INTEM ÖNÖKET A NEM FAJTISZTA EGYEDEK TENYÉSZTÉSBE ÁLLÍTÁSÁRÓL!
-Hibák:
A fajtában kisebb hibának számít az 5,0-5,5 kg közötti testtömeg és az általános küllemi hibák enyhe esetei. Pontlevonással büntetik a kívánatos testformától való kisebb eltéréseket, a kevésbé markáns fejet, a gyengébb koronát, a hosszabb nyakat. Enyhe hibának számítanak a szőrzetnek az ideálistól valóeltérései. A színeket ugyanúgy bírálják, mint az azonos színű egyéb fajtákban, a tarkák között a rajzolatok miatt szigorúbb a bírálat. Súlyos hiba a minimálisnál kisebb tömeg, a nagyobb küllemi hibák. Fajtajelleg tekintetében nagy hiba a megnyúlt törzs, a kosfej hiánya, a 38 cm-nél rövidebb vagy a 45 cm-nél hosszabb fülek. Tarkák esetében az ideális színrajzolatokhoz erősen ragaszkodnak. A „kabát” nem lehet megszakított, hiba a túlságosan sok fehér szín, a kabáton az erős tűzöttség. Ilyen esetekben vagy nagyon leminősítik a kosorrút, vagy kizárják a továbbtenyésztésből.
-Mérete:
Életkor (hónap) 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Súly (kg) 0,7 1,5 2,5 3,5 4,0 4,6 5,0 5,3 5,5
-Értékmérő tulajdonságai:
A kosorrú nyúl termeléséről csak néhány a 1980-as évekből származó dán adat található. Ezek szerint a 1940-es és ’50-es években közölt 20 és 25 gramm körüli napi átlagos tömeggyarapodása a ’60-as évekre 35gramm/napra, az az1980-as évekre pedig 40 gramm/nap fölé emelkedett. Szaporasági teljesítményéről nincs megbízható adat. Személyes tapasztalatom is teljesen változó mert 2-től 14-ig fialnak és nevelnek, és igen gondos anyáknak mondhatók, de semmi sem szentírás. A hízónyulak a külföldi eredmények és a hazai tapasztalatok szerint is jó növekedési eréllyel rendelkeznek, a gerinc és a combok hússal teltek, kedvező a vágási kitermelésük. Az alábbi táblázat adatai is ezeket a véleményeket támasztják alá.
Tulajdonság | Teljesítmény |
| Testsúly (gramm) | |
| 35 napos | 900-950 |
| 84 napos | 2900-3100 |
| Súlygyarapodás (gramm/nap) | 41-44 |
| Takarmányfogyasztás (gramm/nap) | 150-160 |
| takarmányértékesítés (gramm/gramm) | 3,5-3,8 |
| Vágási kitermelés (%) | 57-60 |
Tenyésztőszervezetek csak külföldön ismertek, hazánkban ilyenek nem jöttek létre. Ennek oka, hogy tenyésztői inkább kedvtelésből tartanak néhány példányt, még kiállításokon is alig lehet kosorrú óriást látni. Az említett gazdasági tulajdonságok (jó gyarapodás, kedvező húsformák, nem kiszámítható szaporaság) miatt nem versenyképesek a középtestű húsfajtákkal, főként az új-zélandi fehérrel. A húsfajtákkal való versenyben a szigorú bírálatok miatt is hátrányban vannak.
Forrás: Holdas Sándor-Szendrő Zsolt Nyúl című könyve Mezőgazda kiadó
Forás:http://www.oriaskosorru.hu/fajtaleiras/